Ugye ismerős számotokra az a szólás, hogy a szomszéd rétje mindig zöldebb?

Ha mindig a szomszédunkat, embertársainkat szemléljük és azon dolgok után vágyódunk, ami nem a mienk, akkor elveszíthetjük meglátni mindazon ajándékokat és áldásokat, amelyeket a Mennyei Atya számunkra tervezett adni.

Akkor lehetünk sikeresek, ha betöltjük az elhívásunkat!

Kívánom Mindannyiótoknak, hogy találjátok meg azt a helyet, amelyet az Atya elrendelt, és akkor boldog, megelégedett életet élhettek!

„Azt kérem Istentől, hogy nyissa meg szívetek szemét, hogy fel tudjátok fogni, milyen reménységre hívott el titeket, és milyen dicsőséges az a hatalmas örökség, amit Isten a saját szent népének szánt.” /Efézus 1:18, Egyszerű fordítású Biblia/

Idén július 1-től elérhető lesz a Családok Otthonteremtési Kedvezménye, amely újra lehetővé teszi, hogy az ingatlanpiac legnagyobb részét kitevő használtlakás vásárlásra is igénybe lehessen venni vissza nem térítendő, állami támogatást.

Bár a támogatás összege 500 ezer és 3,25 millió közé esik a fenti paraméterek alapján, a magasabb összegek a „A” vagy annál jobb energetikai besorolású ingatlan esetében igényelhető majd. Ilyen minősítésű lakás az elmúlt fél évben a fővárosi forgalom 6%-át és vidéki 10%-át tette ki.

Az igénylők zöme így az „Alapösszegre” lehet jogosult, amely a gyermekek számától függően 500 ezer és 2,5 millió Ft közé esik majd. A legmagasabb összeget egyébként az un. „alacsony energiafogyasztású lakás” után lehet majd igényelni, ami a kormányrendelet értelmezése alapján „olyan lakás, melynek fajlagos primer energiafogyasztása fűtésre legfeljebb 25 kWh/m2 év”. Ez a fűtési energiaszükséglet az un. „passzívház közeli épület” definíciójának felel meg, amelyből elvétve épül hazánkban.

Az alapösszeg jelenti tehát a támogatások zömét. Ha megnézzük a támogatandó kategóriákat a fővárosi és vidéki aktuális ingatlanárak vonatkozásában, kiderül, hogy mely vásárlói csoport jár majd a legjobban. A jogalkotó szociális alapon súlyozta a támogatási összegeket, így a 4 gyermekes családok járnak a legjobban, illetve ezen belül is a vidékiek, akik olcsóbban juthatnak a megfelelő méretű lakáshoz.

Egy 4 gyermekes budapesti család, ha 100 m2-es lakást vesz, az a Duna House számításai alapján átlag 24,3 millió Ft kiadást jelent. Számukra az alapösszeg 2,5 millió Ft, ami kerekítve kb. 10%-os támogatást jelent. Vidéken egy ugyanekkora ingatlant átlagáron 13,2 millióért vehetnek meg, így a támogatás számukra 19%-os lesz. Ezek a legmagasabb arányok, a legalacsonyabbak az 1 gyermekesek esetén 55-160 m2 között vásárlóknál jelentkezik, ahol a fővárosban 4%, vidéken a duplája a támogatás aránya.

A CSOP egy másik korlátot is alkalmaz, mégpedig a maximális vételárét. Ez azonban nem fogja jelentősen korlátozni az igénylési lehetőségeket. A budapesti felső korlát például 35 millió Ft, amely csak a presztízskerületekben (I., II., V., XII.) vásárolni szándékozókat érintheti, itt ugyanis olyan magasak a négyzetméterárak, hogy ebből az összegből 90 m2 alapterület alatt tudnak vásárolni, amely néhány kategóriát kiejt a listából.

Nagyon várják már a szocpolt

Ennyi cég még sosem szűnt meg az építőiparban, az állami beruházások várható kifulladása pedig még mélyebbre lökheti a szektort. A vállalkozások ezért nagyon várják a szocpolt, amelytől a lakásépítések felfutását várják.

(piacesprofit.hu)

Tavaly 227 milliárd forinttal több befizetendő áfát vallott be a kereskedelmi szektor, mint 2013-ban - írja a Napi Gazdaság csütörtöki számában.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára a lappal azt közölte, hogy kiugróan több általános forgalmi adót vallottak be a feketegazdaság által leginkább érintett kereskedelmi szektorban tavaly, ami egyértelmű jele a gazdaság fehéredésének és az új pénztárgépek (költségvetési szempontból értendő - a szerk.) sikerének.

 Az államtitkár rámutatott arra is, hogy tavaly az előző évinél közel 22 százalékkal, mintegy 66 milliárd forinttal több áfabefizetési kötelezettségről adtak számot bevallásaikban a kiskereskedelmi szektor azon szakágazataiban, amelyek az áfacsalásokkal legérintettebb területeknek számítottak.

(Napi.hu)

Három százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezetek körében. Eközben az infláció 0,2 százalékkal csökkent 2014-ben.

2014. január-decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 237 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 252 700, míg a költségvetési intézményeknél 209 700 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaság átlagosan 250 000, a vállalkozásoknál 254 100, a költségvetésben dolgozóké 241 200, a nonprofit szervezeteteknél pedig 233 400 forint volt.

A közfoglalkoztatottak átlagosan 78 100 forintot kerestek. A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (485 200 forint), ezt az információ és kommunikáció (449 200 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás) követte (422 600 forint). A legkevesebbet a humánegészségügyi, szociális ellátás (143 100 forint), a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (153 200 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (180 100 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2014. január-decemberben a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 217 ezer fő - az adó és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 9700, a nonprofit szervezeteknél 9400 forintot kaptak ezen a címen.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 155 700 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 106 300, a szellemi foglalkozásúaké 210 900) forint volt, 3,0 százalékkal magasabb, mint 2013. január-decemberben. A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 162 500 forintra becsülhető.

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 4,9, a vállalkozásoknál 4,5, a költségvetés területén 5,9, a nonprofit szervezeteknél 6,7 százalékkal nőttek a keresetek 2013 azonos időszakához hasonlítva.

2014. január-decemberben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek 0,2 százalékponttal kevésbé emelkedtek, mint a keresetek. A 250 500 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 2,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1%.

(napi.hu)

Nemcsak az EU tagállamainál, hanem a fejlett gazdaságokat tömörítő OECD országainak többségénél is gyorsabban nőtt a magyar gazdaság tavaly, az év utolsó három hónapjában.

Szóval lehet tapsolni és pezsgőt durrogtatni, ahogy mi is tettük a címben, viszont azt is érdemes azért figyelembe venni, hogy a kiemelkedő adathoz egy csomó egyszeri hatás járult hozzá, az elemzők szerint középtávon már inkább lassulásra rendezkedhetünk be, és az EU szerint is visszalassuló trendben vagyunk.

Ezek voltak az egyszeri hatások, amikre hosszabb távon nem feltétlenül számíthatunk:

A 2007–2013-as uniós támogatásaink tényleges pénzköltéseit iszonyatosan felpörgettük tavaly, mivel késésben voltunk.

Jó idő volt, a mezőgazdaság még a tavaly előttinél is jobb évet zárt.

Nagyon vették a nálunk gyártott autókat a világban, a csúcsra járatott autógyárak felhúzták az ipart.

Még megy az MNB pocsék hatékonyságú, de őrületesen sok pénzt kínáló olcsóhitel-programja.

Előzünk

A fejlett gazdaságokat tömörítő OECD átlagos növekedése 2014. utolsó negyedévében 0,5 százalékra csökkent a harmadik negyedévi 0,6 százalékról. Magyarország ehhez képest 0,9 százalékot nőtt, míg éves szinten 3,3 százalékkal az 1,8 százalékos OECD-átlagot is lenyomja.

Magyarország előző negyedéves növekedési adata 2014. harmadik negyedévéhez és 2013. negyedik negyedévéhez képest is beelőzi a mezőny nagy részét, köztük az OECD hét legnagyobb gazdaságát is (Kanadát, Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat is).

(Index)

A lopások 70 százalékát Budapesten jelentik be: itt majdnem minden kétszázadik autóra jut egy ilyen káreset. Az évi 5-6 ezer gépjárműlopás és több tízezer közúti baleset ellenére csak minden ötödik tulajdonos védi cascóval is járművét.

Közülük évente minden hetedik biztosítottra jut egy káreset. Ilyenkor jelentős összegeket térít ugyan a biztosító, de lopás vagy totálkár esetén az önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a tulajdonos ugyanolyan értékű gépkocsit vehessen. Rosszabb esetben arra sem jelent fedezetet, hogy maradéktalanul vissza tudja fizetni a hitelből vásárolt autó utáni tartozást - hívta fel a figyelmet a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt (EMABIT) és a Defend Insurance Kft.

Bár az évtized elején az uniós trendekkel ellentétben Magyarországon nőtt az autólopások száma, amely 2012-ben megközelítette a 7 ezret, az elmúlt két évben már jelentős csökkenés volt tapasztalható. Így 2012-höz képest 30 százalékkal, 2013-hoz képest pedig 15 százalékkal kevesebb lopást regisztráltak tavaly.

Az összes eset 60-70 százalékkát Budapesten jelentik be minden évben. Bár a fővárosban is az országoshoz hasonló mértékben csökkent a lopások száma, az autósok továbbra sem aludhatnak nyugodtan. A fővárosban majdnem minden kétszázadik autóra jutott egy lopás tavaly, míg országosan csak nagyjából minden 770-edikre. A tulajdonosok persze nem csak a lopás, hanem az elemi- és totálkárok miatt is aggódhatnak.

Magyarországon körülbelül 800 ezren rendelkeznek casco-biztosítással, így nagyjából minden ötödik gépjárműnél számíthatnak a tulajdonosok a kötelező felelősségbiztosítás által nem fedezet károk egy részének megtérítésére. A casco biztosítások esetén jóval nagyobb arányban jelentenek káreseményt, mint a kötelező biztosítás esetében: 2013-ban majdnem minden hetedik casco biztosítottra jutott egy bejelentett káresetet, míg a kötelező felelősségbiztosítások esetén csak minden harmincegyedikre. Bár a casco biztosítás esetén az egy káreseményre jutó átlagos térítés mértéke 300 ezer forint volt, sok esetben - lopás, illetve totálkár esetén - a kár mértéke megegyezik az autó értékével.

(Napi.hu)

Tartalékolom az energiát, mint a teve, mondja Angela Merkel arról, hogyan tudta végigvinni az ukrán válság miatt megszervezett maratoni tárgyalássorozatot. Tény, hogy vannak rendkívüli munkabírású emberek, de az is tény, hogy a tartósan kevés alvás egyáltalán nem használ senki szervezetének.

 Bámulatra méltónak tartották sokan a német kancellár múlt heti teljesítményét. A 61 éves Angela Merkel ugyanis szerdáról csütörtökre virradóan több mint tizenhat órán keresztül tárgyalt Minszkben az ukrán válság megoldása érdekében. Majd a tárgyalóasztal mellől felállva, szinte azon nyomban Brüsszelbe utazott, hogy uniós kollégáit tájékoztassa a történtekről. Németország első női kancellárja ezzel ismét beírta nevét a rekordok könyvébe.

A minszki elnöki palotában, balról jobbra: Aljakszandr Lukasenko, Vlagyimir Putyin, Angela Merkel, Francois Hollande és Petro Porosenko 
Forrás: AFP/Mykola Lazarenko

Munkabírás és felkészültség

 Tette mindezt ezt úgy, hogy korábban sem sokat pihent, hiszen közvetlenül Minszk előtt Kijevben, Moszkvában, majd Washingtonban járt. A hozzá közel állók nagyon nem is csodálkoztak ezen, a kancellár ugyanis régóta híres rendkívüli munkabírásáról.

 Mondják azt is, hogy ő az, aki a legjobban bírja az éjszakába nyúló, maratoni uniós csúcstalálkozókat, miközben valósággal elbűvöli a többi résztvevőt rendkívüli felkészültségével.

 Merkel mostani teljesítménye azonban minden korábbit felülmúlt. Olyannyira, hogy a történtek nyomán számos szakértő, köztük orvosok és kronobiológusok (az élő szervezetek működésében jelentkező ciklikussággal, a bioritmussal foglalkozó kutatók) kezdtek értekezni a következőkről: miként lehetséges, hogy valaki oly hosszú ideig képes talpon maradni, közben kulcsfontosságú dolgokról tárgyalni, sőt dönteni is.

 Tartalékolni az energiát?

 Vajon mennyi idő kell az emberi szervezet számára egy ilyen megpróbáltatás után a regenerálódáshoz? Továbbá arról is vita van, hogy egy „minszki performansz” többszöri megismétlése nem vezet-e tartós egészségkárosodáshoz.

A minszki tárgyalások, ahol vederszámra fogyott a kávé Forrás: AFP/Mykola Lazarenko

Merkel egy korábbi interjúban azt állította, hogy „a tevéhez hasonló képességekkel” rendelkezik, azaz képes energiát tartalékolni, legyen szó akár a tartós ébrenléthez szükséges energiáról is.

 A szakértők véleménye ugyanakkor megoszlik erről. Van, aki azt állítja, hogy ez lehetséges, mások szerint viszont csak akkor, ha az ember rövid szundításokat igyekszik beiktatni a tartós talpon maradás érdekében. Éjszaka ez különösen előnyös lehet.

 Éjszaka jó aludni

 Jürgen Zulley német alvásszakértő szerint a tevés hasonlat bátor ugyan, de sántít. Az embernek ugyanis szüksége van meghatározott rendszerességre, és ennek keretében a rendszeres pihenésre is. Nem értett egyet azzal sem, hogy az ember a hosszú ébrenléthez képes energiát tartalékolni. Azt azonban elismerte, hogy a tartós ébrenlét könnyebb akkor, ha élénk és tartalmas időtöltésről van szó, ilyen esetben a fáradtság könnyebben leküzdhető.

 Zulley professzor nem értett egyet azzal sem, hogy ilyen esetekben az „előalvás” segít. A délelőtti vagy délutáni alvás ugyanis aligha pótolhatja az éjszakait – állította a szakértő, aki szerint ugyanakkor egy jó oldala mégis csak van a hosszú talpon maradásnak.

 Minél tovább tárgyal ugyanis egy politikus, és ezzel párhuzamosan egyre inkább fárad, annál inkább hajlandó kompromisszumra. Angela Merkel pedig amúgy is híres arról, hogy másoknál jobban törekszik kompromisszumokra.

Angela Merkel Budapesten, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen (február 2.) Forrás: MTI/Andrássy Egyetem / Ancsin Gábor

A gének döntik el

 Még több kételynek adott hangot Achim Kramer, a neves berlini Charité kórház kronobiológusa. Angela Merkelt név szerint ugyan nem említette, de úgy fogalmazott, hogy egy alkoholista munkabírásához hasonlítható annak a politikusnak a teljesítménye, aki napokon keresztül rendkívül keveset alszik.

 „Még szerencse, hogy nem kell kocsit vezetnie az autópályán”

 – tette hozzá. Alapjában véve az emberi gének határozzák meg, hogy kinek mennyi alvásra van szüksége – hangsúlyozta Kramer. Való igaz, hogy vannak olyanok, akiknek az ötórás alvás is elegendő, de olyanok is, akiknek a nyolc óra is kevés.

 Az amerikai elnök is alig alszik

 Ami az előbbit illeti, nemcsak Merkel, de az amerikai elnök, Barack Obama is a keveset alvók közé tartozik. Nem is olyan régen például úgy nyilatkozott, hogy négy órával be kell érnie. A berlini kronobiológus ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy tartósan ez mindenképpen ártalmas.

 A kialvatlanság kockázatai

 Aki krónikus alváshiányban szenved, annak nem csupán az olyan akut tünetekkel kell megküzdenie, mint a figyelem, a reakció-, illetve a teljesítőképesség hiánya, de tartós kockázatok is fenyegetik. Ha valaki keveset alszik, könnyen meghízik, aki nem alszik, nem képes regenerálódni, romliok az emlékezőképessége, de súlyos betegségek is bekövetkezhetnek.

 Ezek között elsősorban az anyagcsere-megbetegedéseket, a cukorbetegséget és nem utolsósorban a rákot említette. Kramer professzor épp ezért a politikusoknak is azt ajánlotta, hogy tartósan ne kockáztassanak, és az alváshiányt mindenképp igyekezzenek pótolni. A tartós kialvatlanság a fentiek mellett növeli az agyérkatasztrófa (stroke) és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, és kedvezőtlenül hat a csontok egészségére is.

 „Jól vagyok”

 Merkelről a vele Minszkben virrasztók elmondták, hogy noha szemei karikásak voltak, szinte mindvégig „top fitt” volt. „Jól vagyok, tökéletesen tudok koncentrálni, a hét még nem ért véget, és holnap is munkanap van” - mondta egyik munkatársának csütörtökre virradó éjjel az orosz, az ukrán és a francia elnökkel folytatott tárgyalások félidejében.

 Miközben francia kollégájáról, Francois Hollande-ról valósággal lerítt a fáradtság, és állítólag többször összekeverte az országokat, Merkel csak egyszer – és akkor is rövid időre – vesztette el a fonalat. „Mi is volt a kérdés?” – fordult egy ízben a többiekhez, de azután úgy folytatta tovább, mintha mi sem történt volna.

 Maratoni tárgyalások ide vagy oda, azt többször elmondta már, hogy akár Putyin, akár Hollande a partner, a tárgyalások sikere érdekében soha nem imádkozik. „Az imádságok nem arra valók, hogy földi kívánságokat teljesítsenek. Azok megvalósulásáért magamnak kell megküzdenem” – vallja.

[origo]

A miniszter szerint a menekültügyről szóló 2007. évi II. törvény csupán a menekültekkel, az oltalmazottakkal, valamint a menedéket kérőkkel foglalkozik.

"Gondolkodásra késztet az, hogy lehetséges-e egy hagyományos menekültügyi jogszabállyal gazdasági migránsok ügyét jogilag kezelni" – mondta, hozzátéve, hogy problémát jelent az is, a bíróságoknak valamikor naponta 50-60 döntést kell hozniuk menekültügyi kérdésekben.

Arra az újságírói felvetésre, hogy egyes polgármesterek "kerítéseket építenek", azt válaszolta, nem biztos, hogy ezzel kell megoldani az ügyeket. Lehetőség szerint egységes európai szabályozásra és fellépésre lenne szükség, mivel az egyes országok önmagukban nem tudják kezelni a problémát – fűzte hozzá.

A bírósági végrehajtással kapcsolatban elmondta: a végrehajtás jelenleg is közfeladat, de ez az alrendszer 1994-ben privatizálva lett, lényegileg "koncesszióba" került. Kijelentette, hogy nem híve a terület államosításának, mert szerinte nem ez a megfelelő megoldás.

"A végrehajtókkal együtt akarunk működni, mert ez az ő érdekük is, célunk, hogy az állampolgári bizalom erős legyen e szervezet iránt. Az új rendszerben a végrehajtóknak erősebb állami felügyelettel kell számolniuk annak érdekében, hogy az eljárásuk törvényes, átlátható és méltányos legyen" – hangsúlyozta Trócsányi László.

Hozzátette, hogy nem kell új állami szerv, de ki kell képezni azokat a munkatársakat, akik ellenőrzik a végrehajtókat. és egy új végrehajtási törvény megalkotása is indokoltnak tűnik.

Az új polgári perrendtartással kapcsolatban megjegyezte, annak többek között az a célja, hogy a perek jobb előkészítésével tovább rövidítse az eljárások időtartamát. "Európai szinten az időszerűség kérdésével nem állunk rosszul, valahol a középmezőny fölött vagyunk" – mutatott rá az igazságügyi miniszter.

Mint fogalmazott: terveik között az szerepel, hogy a jövőben a perek hatékony lefolytatása érdekében az ügyvédekre nagyobb felelősség fog hárulni, és a bíráknak meglesz a megfelelő eszközrendszerük arra, hogy előmozdítsák a visszaélésektől mentes, racionális pervitelt.

"Azt hiszem azonban, hogy nemcsak az ügyvédi attitűdön, hanem a bírói attitűdön is változtatni kell az új szabályozási keretek között" – vélte a tárcavezető. Hozzátette, hogy a kormány már tárgyalta az új polgári perrendtartás tervezetét.

Az ügyvédi szakvizsgákat érintő változásokkal kapcsolatban elismerte, egyelőre tart a jogászképzés minőségi felülvizsgálata, ennek végeztével kerül a jelentés a kormány elé.

"Sajnos a jogászképzés szakmai színvonala általánosságban csökkent" – fűzte hozzá –, azzal együtt, hogy az alapképzés áttekintését követően fogjuk a szakvizsga követelményrendszerét áttekinteni.

Arra a kérdésre, hogy a felülvizsgálat a keretszámok megváltoztatásával is járhat-e, azt válaszolta: egy jogász-diákhitel bevezetését tudná javasolni, mivel a mostani, túlnyomóan költségtérítéses helyekre egy jó képességű, de szegény gyerek nem tud bejutni.

"Másrészt megfontolandónak tartom, hogy az egyes karokon eltérő oktatási centrumok jöjjenek létre, amelyek speciális tudáscentrumként is működhetnek, elősegítve a hallgatók felvértezését gyakorlatban jól használható szakismerettel" – mondta Trócsányi László.

(kormany.hu)

Mindenki arról beszél már hónapok óta, hogy mekkorát zuhant a kőolaj világpiaci ára, hogy ez mennyire rossz az olajtermelő országoknak, viszont mennyire jó a többi ország fogyasztójának, különösen az autósoknak. Akkor a benzin miért nem lett annyival olcsóbb? Sőt, szerdától megint 7 forinttal drágul.